A rehabilitációs ellátás
Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra?
Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitálható, ezen belül
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).
Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.
Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.
Mely naptól állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő más rendszeres pénzellátásban részesül?
Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
A rehabilitációs ellátás folyósításának lejártát követően a továbbiakban meg lehet-e a jogosultságot hosszabbítani?
A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.
A rehabilitációs ellátás - a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén azonban ismételten megállapítható.
A rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg ismételten, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában vagy az orvosi, foglalkozási vagy szociális rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be.
A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
- rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás?
A rehabilitációs szolgáltatás keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy
- megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
- megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.
Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat?
A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal.
Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?
A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosaalapján.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik a korábbi havi átlagjövedelem számítás miatt minimum összegben részesülnek ellátásban, 2021. december 31-ig kérhetik a havi átlagjövedelmük felülvizsgálatát.
Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2022. január 1-jétől 112.920,- forint) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
Ha az igénylő személy a vizsgált időszakban jövedelemmel rendelkezik, a rehabilitációs ellátás összege annak,
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg 30 százaléka (33.880,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (56.460,- forint).
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), az alapösszeg 30 százaléka (33.880,- forint),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint).
Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege?
Nem, az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.
Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 10 napon belül megkeresi a rehabilitációs hatóságot az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az értesítési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a munkaszerződés bemutatásával igazolja a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét és telephelyét.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 60 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a rehabilitációs hatóság elvégzi a jogosult felülvizsgálatát.
Mit jelent az együttműködési kötelezettség?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles
- a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,
- értesítési kötelezettségét teljesíteni,
- aktívan munkahelyet keresni,
- a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
Mely esetben függesztik fel a rehabilitációs ellátás folyósítását?
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.
A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.
A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytató személy a keresőképtelensége esetén jogosult-e táppénzre?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?
A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.
Mely esetben szűnik meg a rehabilitációs ellátásra való jogosultság?
A rehabilitációs ellátás
- az ellátás időtartamának leteltével, valamint
- az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.
Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást?
A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
- az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást?
Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni.
Vissza kell fizetni továbbá, ha a rehabilitációs ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett. Ha a jogalap nélküli kifizetés a jogosultnak nem volt felróható, azt akkor kell visszafizetni, ha a visszafizetésre 90 napon belül írásban kötelezték. 90 napon túl akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül igénybe vett ellátást, ha az ellátás felvétele az igénybe vevőnek felróható.
Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni?
Igen, időbeli, és 2021. január 1-jétől jövedelmi korlát nélkül.
Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
- keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt.
Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre.
Le lehet-e mondani a rehabilitációs ellátásról?
Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személy kéri.
|