A rokkantsági ellátás
Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a megváltozott munkaképességű személy,
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosaalapján.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik a korábbi havi átlagjövedelem számítás miatt minimum összegben részesülnek ellátásban, 2021. december 31-ig kérhetik a havi átlagjövedelmük felülvizsgálatát.
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2022. január 1-től 112.920,- forint) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.
Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege:
- B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (33.880,- Forint)
- C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (50.820,- Forint)
- D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (56.460,- Forint)
- E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (62.110.,- Forint)
Mennyi a rokkantsági ellátás összege a jövedelemmel rendelkező személy esetén?
Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszege 30 százaléka (33.880,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (50.820,- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (50.820,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (56.460,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380,- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (62.110,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380,- forint).
Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege?
Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.
Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy?
Utazási kedvezményre jogosult, aki
- rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
- rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.
Mely esetben szűnik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultság?
- az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
- az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.
Mely esetben szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot?
Ha az ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról?
Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy kéri.
Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást?
Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátás vissza kell fizetni.
Vissza kell fizetni továbbá, ha a rokkantsági ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett. Ha a jogalap nélküli kifizetés a jogosultnak nem volt felróható, azt akkor kell visszafizetni, ha a visszafizetésre 90 napon belül írásban kötelezték. 90 napon túl akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül igénybe vett ellátást, ha az ellátás felvétele az igénybe vevőnek felróható.
A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?
Igen, időbeli, és 2021. január 1-jétől jövedelmi korlát nélkül.
Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama?
A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek.
Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek?
A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok
Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását?
A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál.
Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani.
2020. március 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a járási hivatal helyett a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes főváros, megyei kormányhivatal jár el.
A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.
Milyen iratokat kell az adatlaphoz mellékelni?
Az adatlaphoz csatolni kell
- a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
- 35 évesnél fiatalabb kérelmező esetén az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
- a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
- a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat, és
- a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
A dokumentumok másolatban is csatolhatók.
A kérelmező egészségi állapotával kapcsolatban milyen dokumentumokat kell csatolni?
- a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás vagy a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából a házi orvos által kiállított beutalót,
- a kérelmező folyamatos gondozását, gyógykezelését és az aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt,
- a fenti iratokban feltüntetett körülményekkel összefüggő további egészségügyi dokumentációt, valamint
- ha a kérelmező foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.
A kérelem benyújtását követően kerül sor az egészségi állapot megállapítására?
Igen. A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.
|
